Rendszerszemlélet a pár- és családkonzultációban
„Minden ember saját maga teremti meg az életét. Nem az számít, mi történik velünk, hanem az, ahogyan reagálunk rá.” Milton H. Erickson
A családi kapcsolatok rendszerszemléletű megközelítése abból indul ki, hogy a család egy összetett, egymással szorosan összekapcsolódó tagokból álló rendszer. Ebben a rendszerben minden családtag viselkedése hatással van a többiekre, és a problémák sem egyetlen emberre vezethetők vissza, hanem az egész család dinamikájára. A konzultáció célja nem az egyéni hibák keresése, hanem a családtagok közötti kapcsolatok egyensúlyának helyreállítása. A rendszerszemlélet segít megérteni és átalakítani azokat az ismétlődő viselkedési és kommunikációs mintákat, amelyek a feszültségekhez vezetnek, így támogatva a család harmonikusabb működését.
Erőszakmentes kommunikáció (EMK)
„A valódi kommunikáció célja nem az, hogy megnyerjük a vitát, hanem hogy megértsük egymást.” Marshall B. Rosenberg
Az erőszakmentes kommunikáció 4 lépésének (megfigyelés, érzés, szükséglet, kérés) használata segít nyíltan kifejezni érzéseinket és szükségleteinket, törekedve arra, hogy megértsük beszélgetőpartnerünk érzéseit és álláspontját is. Ilyen módon csökkenthető a veszekedések száma, és a fókusz egymás megértésére, valamint a közös megoldások megtalálására helyeződik. Az EMK elemei jól hasznosíthatók a konzultációk során, mivel segítenek a tudatosabb és empatikusabb kommunikáció kialakításában.
A képen az EMK két ikonikus figurája (a sakál és a zsiráf) látható.
Megoldásfókuszú szemlélet
“Minden ember a saját erőforrásai és eredményei alapján alkotja meg saját megoldását.” Steve de Shazer
A megoldásfókuszú szemlélet alapvetően azt vallja, hogy mindenkiben megvannak azok az erőforrások, amik nehézségei megoldásához szükségesek. A konzultáció ezeknek az erőforrásoknak a felszínre hozására és támogatására összpontosít. A kívánt célokra, valamint a már működő megoldásokra és sikeres stratégiákra fókuszál, a hibák és kudarcok helyett. Az eredtileg a családterápiába bevezetett módszert széles körben alkalmazzák más területeken is, mint például az oktatás, a munkahelyi coaching, és a szociális munka.
Ilyen szemléletben működik Kid’sSkills módszer is:
Kids’Skills – megoldásközpontú gyermeknevelés a gyakorlatban
„A gyerekek leginkább akkor tanulnak, ha látják, hogy mi, felnőttek is hiszünk a képességeikben.” Ben Furman
Kids’ Skills módszer célja, hogy a gyermek és környezete számára kihívást jelentő viselkedéseket új, elsajátítható készségekké alakítsa át, anélkül, hogy problémaként tekintenénk rájuk, vagy bárkit hibáztatnánk. A hangsúly az erőforrásokon és a fejlődésen van, nem pedig a hibákon. Az új készség felfedezésébe és kidolgozásába a gyermeket aktívan bevonjuk, és támogató hálózatként köré vonjuk a családot, barátokat, illetve az iskolai közösséget is, ha szükséges. A készségtanulás vidám, családi projektté is válhat, amely során minden családtag megtanulhat egy új készséget, amelyben szeretne fejlődni. Ez a közös munka nemcsak a személyes fejlődést segíti, hanem az összetartozás érzését is erősíti.
Byron Katie “A munka” módszere
“Az értelmezéseink arról, amit mások mondanak rólunk, gyakran sokkal fájdalmasabbak vagy ijesztőbbek, mint amit mások valójában mondanak.” Byron Katie
Byron Katie által kidolgozott „The Work” módszer egy mindenki által megismerhető és használható önvizsgálati technika, amely segít megvizsgálni stresszes gondolatainkat. A 4 kérdésre épülő eljárás alaptétele, hogy sokszor nem a valós helyzetek okoznak szenvedést számunkra, hanem a hozzájuk kapcsolódó gondolataink. Ha nem vesszük őket készpénznek, hanem a kérdések segítségével megvizsgáljuk őket, sokkal békésebb, kiegyensúlyozottabb életet élhetünk. Azáltal, hogy megkérdőjelezzük a másokkal kapcsolatos előítéleteinket és hiedelmeinket, mélyül önismeretünk és pozitív hatással van kapcsolatainkra.
2024. © Minden jog fenntartva.
Created by PePe